2015. március 20., péntek

Mikor kezdjük az eredményes bilire szoktatást?

Mikor kezdjük az eredményes bilire szoktatást?

Ha valaki nem akarja végig olvasni ezt a pár sort, akkor nekik röviden azt tudom mondani, semmikor. Majd magától megtanulja.
Aki tovább olvas…
Nem helyes az a szülői magatartás, amikor „Bezzeg az én kisfiam, már bilibe tud pisilni”, mondattal ingerli a másik anyukát. A vizelet visszatartást egy éves életkor alatt senki sem tudja megtenni, és még 1-2 éves kor között a gyerekek döntő többsége képtelen rá. Az egyéni különbségek nagyok, mint ahogy járni, beszélni is különböző életkorokban tanulnak meg a gyermekek. Ha túl korán kezdjük el a bilire szoktatást, akkor sokat harcolunk, sokat sírunk, és a gyermek-szülő kapcsolatot is hosszú időre elrontjuk.
Ha időben kezdjük el, akkor gyorsan eredményt érünk el.
A vizelés szabályozásának érése
Minden életkorban, így a magzati életben is rendszeresen ürít vizeletet a gyermek. Az újszülött is érzi a vizelési ingert. Ezt mutatja, hogy ilyenkor felébred, mozog, nyűgös, de befolyásolni, gátolni, akaratlagosan nem tudja a vizelést, és egy reflex által kiüríti a húgyhólyagot. A magzat napi 30-szor vizel. Az első életévben a naponkénti vizelésszám 12-re csökken, majd a későbbi életkorban 4-6 vizelésre. A húgyhólyag telítődés érzete 1-2 éves életkor között fejlődik. Az akaratlagos, tudatos vizelési gátlás a 2. és 3. életév között alakul ki.
Ennek három tényezője van. A hólyagkapacitás kifejezett növekedése, a külső záróizom funkciójának érése, valamint a legfontosabb, a hólyag-záróizom akaratlagos szabályozásának a kialakulása. Ha ezek együttesen kialakulnak, akkor a gyermek akaratlagosan indítani és gátolni tudja a vizelési reflexet. Az utolsó lépést általában 3-4 éves kor között éri el a gyermek, amikor a felnőtt vizelési minta kialakul és mind nappal, mind éjszaka hosszabb időre el tudja nyomni a vizelési ingert, s így száraz marad.
Pelenkázás: 
A jó minőségű pelenka „kellemes” viselet, felissza a vizeletet, és kevésbé irritálja a bőrt, mint a régi szövet pelenkák. Nem sietteti a szárazzá válás megtanulását, a bilizés igényét. A másik dolog, hogy a bepelenkázott gyermek, akaratlanul azt gondolja, azért van bepelenkázva, hogy pisiljen be. Lassítja a szárazzá válást. De ezektől függetlenül nem javasolt, hogy térjenek vissza a szövet pelenkára, vagy hagyják sokáig nedvesen a gyermeket, hogy úgymond a kellemetlen érzés, majd sietteti a bilizés megtanulását.
A címben feltett kérdésre a válasz: 
A bilire szoktatást 2-3 éves kor között javasolt elkezdeni. A legjobb évszak a nyár, amikor egy kis alsónadrágban lehet a gyermek, pelenka nélkül. Ilyenkor azonnal érzi, hogy pisil, végig csorog a lábán. A másik, hogy csak egy kisnadrágot kell levennie ahhoz, hogy a bilire szárazon érjen. Javasolt, hogy a bili legyen előkészítve, hogy azonnal használni tudja. A bilizés tanulásának elején a gyermek érzi a vizelési ingert, de a vizelési reflex azonnal indul, majd egy rövid ideig már tudja tartani. Ilyenkor, ha sokat kell keresni a bilit, vagy sok ruhát kell levenni, akkor még gyakori a bepisilés. Később már jól el tudja nyomni a vizelési ingert, s a téli időszakban is, illetve utazáskor is vissza tudja tartani a vizeletét.
A széklet bilibe ürítés gyakoroltatására a napnak azt a szakaszát kell választani, amikor agyermeka pelenkába szokott kakálni. Általában egy éves kortól napi egyszer kakálnak a gyerekek. Elmagyarázzuk nekik, hogy a kaka a bilibe való. Esetleg a korábbi székletes pelenkát közben beledobjuk a bilibe. Majd ráültetjük az üres bilire és nem túl hosszú ideig, ültetjük a bilin. A gyerekek nem szívesen ülnek tétlenül a bilin, ezért rövid ideig foglalkozzunk velük, de 5-10 percnél tovább semmiképpen nem ültessük. Nem jó, ha egyedül hagyjuk, és köré rakunk játékokat és az egész délelőttöt a bilin üli végig és közben, véletlenül belekakál. Tudatosnak kell lenni a székletürítésnek, csak így fogja megtanulni.
A széklet-vizelet tartás tanulásában jellemző, hogy először az éjszakai széklettartás, majd a nappali széklettartás, majd a nappali vizelettartás és legvégül az éjszakai vizelettartás alakul ki.
Szerző: Prof.Dr. Szabó László
Tudományos tanácsadó

2015. március 9., hétfő

Siettetett gyerekek

A kifejezést: "siettetett gyerekek" David Elkind pszichológus használta elsőként. Elkind már több mint két évtizeddel ezelőtt felfigyelt rá, hogy a gyerekek többször kerülnek olyan helyzetbe, ami nem felel meg életkori sajátosságainak.



Gondozás és nevelés helyett a "fejlesztés" lett a fő csapásirány. Fejleszteni programot lehet, élőlényt nem. Az élőlény akkor fejlődik megfelelően, ha a vele való bánásmódban figyelembe veszik az Ő EGYÉNI és életkori sajátosságait.
Ma mindennek, ami a gyerekkel, a gyerekek körül történik, különleges célja, haszna kell, hogy legyen. Nem játszhat "csak úgy", olyan játékokat hoznak forgalomba, amelyek úgymond fejlesztik a különböző képességeket. A mai óvodáktól, sőt a bölcsődéktől is azt várja el leginkább a fenntartó és a szülők, hogy ott "fejlesszék" a gyerekek különböző képességeit. Háttérbe szorul az ennél sokkal fontosabb szempont, hogy a gyerek jókedvű, kiegyensúlyozott legyen, holott a kisgyermekek fejlődésének ez a legfontosabb feltétele.


Az első életévekben a testi és szellemi fejlődés alapvetően spontán, a világ megismerése, a saját hatékonyság hajtja előre. Egészséges gyermek esetében a kicsi kori fejlődést nem lehet gyorsítani.
A fejlődésnek megvannak a maga szekvenciái, ezeket egyetlen gyerek sem tudja átugrani. Ha lenne csodaszer-ahogy a lelkiismeretlen hirdetők állítják-amitől a gyerekek már óvodás korukban spontán elsajátítanák a számolás és az olvasást, vagy amitől rendkívüli intelligenciára tennének szert, már régen mindenkiből zseni vált volna. A kisgyerek fejlődésének legfontosabb feltétele a szerető környezet és az állandóság az emberi kapcsolatokban.

A gyerekek siettetése ritkán hoz eredményt. Ebben a versenyben az győz, aki kimarad belőle!!!

Vajda Zsuzsanna
pszichológus, egyetemi tanár



David Elkind pszichológus, a Siettetett gyermek és a játék hatalma című könyv szerzője is aggódik, hogy a túl korai tanulás az alapvető fejlődési folyamat rovására megy, ami miatt a gyermeknek számtalan kudarca lesz később. 
“A mentális fejlődést nem lehet siettetni! Ez olyan, mintha egy nő kilenc hónap helyett inkább hat hónap alatt szeretné letudni a terhességet. 
A gyerekek biológiai lények, akik egy bizonyos sebességgel nőnek és fejlődnek. Időre van szükségük, hogy kialakuljanak alapvető készségeik. 
A hat-hét éves kor az, amikor a gyerekek már képesek szabálykövetésre, és ez az ideje az olvasástanulásnak is."


“A szülőknek egyre kevesebb idejük jut a gyerekeikre, és a korai olvasástanítás arra jó csupán, hogy a szülőnek ne legyen akkora bűntudata, amiért nem töltenek annyi időt gyermekeikkel. Pedig ezt az időt inkább beszélgetésre és játékra kellene használni”, véli Elkind professzor. "Nagyon káros, ha egy szülő mindenáron arra törekszik, hogy az ő gyereke mindenkinél jobb legyen. Ez legfeljebb a szülő számára jelenthet elégtételt, a gyermek azonban megsínyli."





2015. március 5., csütörtök

Több óra nyafogás és hiszticunami: üdvözlet a dackorszakból

Napi nettó két óra nyafogás, két közepes hiszti, egy nagyobb. Ilyen az élet egy öntudatára ébredt kisgyerekkel, de van megoldás? Jó lenne, mielőtt bekattanok.

Hiszti, dackorszak, akarat, nyafogás

Pircsinél és az összes hozzá hasonló korú babánál alapvetően két különböző elégedetlenségi formát tudunk megkülönböztetni, az egyik a nyafogás (valamiért erről viszonylag keveset beszélünk, pedig létező probléma), a másik pedig a dühből fakadó hiszti, ami abból ered, ha valami nem úgy történik, ahogy ő szeretné. Ebben a korban az előbbit sokkal nehezebb elviselni, hiszen az elégedetlenség konkrét okát nem tudjuk. Sokszor ő maga sem, csak annyit érez, hogy valami nem stimmel, s mivel beszélni még nem tud, így marad a nyafogás. A kérdés csak az, hogy mit rontottunk el, hogy ezt érdemeljük. A válasz, hogy semmit. Természetes folyamat, az agyi érés része, hogy a baba az öntudatára ébredt, viszont az eszköztára még elég hiányos. Nem tudja elmondani, hogy fáradt, hogy túl sok inger érte, és azt sem, ha idegesíti, hogy az anyja telefonál és nem vele foglalkozik. A legtöbbször egyszerűen csak fel akarja magára hívni a figyelmet, és ezzel el is éri.
A nyafogás még nem igazi hiszti, bár néhányszor abba torkollik. Az igazi hiszti kétéves kor körül jelentkezik, és a szomorú igazság az, hogy van olyan gyerek, akinél elég sokáig eltart. Ez részben vérmérséklet, részben pedig a hisztire adott szülői válasz kérdése, de számításba kell vennünk azt is, hogy ez egyszerűen a dackorszak velejárója. A hiszti oka legtöbbször az, hogy nem az történik, amit a gyerek akar, ebben az esetben indul a végeláthatatlan játszmázás szülő és gyerek között. Hajtépés, rángatózás, üvöltözés, harapás, csípés, rúgás... A kicsik eszköztára elég nagy ahhoz, hogy minket a legkülönbözőbb pillanatokban hozzanak kellemetlen helyzetbe. A jó hír az, hogy egy idő után a megfelelő szellemi érésnek köszönhetően képesek lesznek egy bizonyos szintig felülemelkedni a saját dühükön, de ez nem elég. A nyafival ellentétben, ami sokszor magától elmúlik, a hisztinél kulcsfontosságú a mi reakciónk.


Hideg víz és társai...

Régen a csuklás ellenszere a citromlé volt, a hisztié pedig a hideg vizes zuhany, egyik szimpatikusabb, mint a másik. Mindkettőnek az az alapja, hogy a kicsit sokkoljuk valahogy, ez kicsit olyan, mintha minden velünk vitatkozót gyengeárammal hatástalanítanánk. Kicsit talán túlzás... Ezért bár a nagyszülők hevesen fognak érvelni a zuhany mellett, mi mégis mindenkit óva intünk tőle. Nagy hiszti esetében a gyerek arcát nem árt nedves törülközővel áttörölni, de ez nem megoldás. A nyafit pedig egyáltalán nem szünteti meg, csak fokozza.

Hagyd ott, vagy tereld el?

A hiszti kezelésére vannak jól bevált módszerek. Ranschburg Jenő elképesztő találmánya a láthatatlan gyerek, ez annyit tesz, hogy a kicsiben a hiszti kezdetekor tudatosítjuk, hogy ha így viselkedik, egyszerűen nem látjuk őt, és odébb megyünk. Persze ettől a hisztirohamok még nem fognak megszűnni, de a gyerekek végtelenül okosak, ezért hamar megtanulják, hogy a dühkitörésekkel nem érnek el semmi. Ezért különösen fontos, hogy következetesek legyünk. Ne alkudozzunk, ne engedjünk a zsarolásnak. Egy kétéves gyerekkel még nem lehet megbeszélni, hogy hétfőn lehet valamit, kedden pedig nem. Vagy engedjük meg mindig, vagy nem, de az álláspontunkon ne változtassunk. Ugyanilyen fontos, hogy a szülők azonos véleményen legyenek, az apuka ne legyen engedékenyebb, csak azért, mert később ér haza és kevesebbet látja a gyerekét. Ugyanez igaz a nagyszülőkre, ha valamit nem szabad otthon, az vonatkozzon a nagyszülőkre is.
A kétévesnél kisebb babák hisztijét nem lehet így megoldani, a szeparációs szorongás közepén eljátszani, hogy nem léteznek, ijesztő és kegyetlen módszer, ráadásul nem is értik, hogy mit beszélünk. Ilyenkor marad az elterelés és a megnyugtatás. A megnyugtatás persze nem azt jelenti, hogy minden nyafogásra felvesszük vagy ringatjuk. Beülhet az ölünkbe, birkózhat velünk, játszhat a hajunkkal, bármi szóba jöhet, amitől biztonságban érzi magát, de az állandó felkapkodás hosszú távon nem jó. A legjobb módszer ebben a korban az elterelés, persze csak miután meggyőződtünk róla, hogy nem éhes, nincs bekakilva, vagy nem álmos. Énekeljünk neki, adjunk a kezébe valami nagyon izgalmasat, például kulcscsomót, de egy buláta vagy kölesgolyó is sokat segíthet a helyzetünkön. Fontos tudni, hogy a szabályokat ilyen idős korban fektetjük le, ha a kicsi azt szokja meg, hogy anya egy kis nyafitól abbahagyja a telefonálást vagy a teregetést, akkor hároméves korában is ez lesz neki a természetes. A jó megoldás, hogy tereljük el a figyelmét, és folytassuk, amit elkezdtünk.


Napirend és következetesség

A következetességről már fentebb is beszéltünk, viszont nem lehet elégszer hangsúlyozni a fontosságát: felnőttkorban is nehezen toleráljuk, ha a főnökünk egyik nap így, másik nap pedig amúgy viselkedik. Ezt a gyerekek még nehezebben viselik, fontos, hogy jól látható és mindenkorra érvényes szabályokat tartsunk be.
A következetesség mellett másik fontos kérdés a napirend bevezetése, ha a gyerek tudja, hogyan épül fel a napja, a cselekmények milyen sorrendben történnek, akkor nehezebb lesz kibillenteni. Egy felborult napirend az egyik leggyakoribb nyafi- vagy hisztiforrás. Az igény szerinti szoptatás korában a napirend kérdése valahogy másodlagos lett, pedig egy-két fix időponthoz kötött napi rutin, fürdés vagy délutáni séta nem korlátok közé szorítja a kicsiket, hanem biztonságérzetet ad. Gondoljunk csak arra, hogy mi milyen pipák tudunk lenni, ha valamilyen váratlan esemény felborítja a napunkat...




2015. február 25., szerda

Ma rossz leszek

Kovács Barbara
Ma rossz leszek

Ma rossz leszek, elhatároztam.
Senkinek sem köszönök.
A bölcsiben verekedni fogok,
meg tányért összetörök.
Zsuzsi haját meghúzom,
Laci rajzára odafirkálok,
a várat feldöntöm,
lehet, hogy ezért majd sarokba állok,
de ma akkor is rossz leszek,
olyan rossz, mint soha,
fog majd csodálkozni az egész bölcsőde!
Foglalkozás alatt mindig felállok,
mindenbe úgyis belekiabálok,
az ebédet nem fogom azért sem megenni,
hiába biztat majd a gondozó néni.
Még az is lehet, hogy kiöntöm a vizet....
a mosdóban folyton pacsálok,
kinyújtom a nyelvem a Zolira,
alvás helyett az ágyon ugrálok

Még sosem voltam rossz,
ezért észre se vesznek,
de jó annak a sok
nagyon rossz gyereknek!

A gondozó néni egész nap beszélget velük,
lefoglalja őket, hogy ne legyen idejük
a rosszalkodásra, meg semmi másra.
Velük mindig, mindig beszélgetnek,
meg feladatot kapnak, hogy ügyesek legyenek!
Az a szörnyű Karesz dicséretet kap, 
ha nem csinál semmi jót, csak egyszer szót fogad....

Én mindig jó vagyok.
Ma azért is rossz leszek!
Szeressenek engem is úgy,
mint egy rossz gyereket!

2015. január 15., csütörtök

farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.


Lepke-lak Farsang  

Február 13. Péntek

2014. október 25., szombat

A töklámpás legendája

Egy ír legenda szerint nevét egy Jack O'Lantern nevű részeges kovácsról kapta. A legenda szerint egy szép napon odament a részeges Jackhez az ördög és hívta a pokolba, de előtte felajánlotta, hogy igyanak még meg egy italt. Jack azonban nem akart vele tartani, ezért hát furfangos cselt eszelt ki inkább és ravasz módon megkérte, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire az ördög felmászott a fára. Jack tudta, hogy mitől fél az ördög és a fa oldalára egy keresztet rajzolt. Az ördög nagyon megrettent a kereszttől és nem is mert lemászni, kénytelen volt a fa ágán kucorogni. Az ördög addig-addig egyezkedett a furfangos kováccsal, hogy ígéretet tett arra, hogyha leengedi az ördögöt a fáról, (mivel Jack életében sok rosszat tett) nem kerülhet, azaz nem engedi be a pokolba. Jack ekkor megengedte az ördögnek hogy lemásszon a fáról, aki abban a pillanatban el is tűnt. Azonban amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt, mert a mennybe nem engedték be, mivel élete során sokat részegeskedett és bűnös módon élt, de az ördög sem akarta a pokolba befogadni, mert nagyon haragudott Jackre a régi csínye miatt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta és egy izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából, az örökké izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa (rutabaga, svéd karórépa) belsejébe tette, amit a nyugtalan lelkének szánt, világító lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a takarmányrépa lámpácskának a fényénél keresi a megnyugvását. 
A legenda sok egyéb változata is létezik az angolszász nyelvterületen, köztük Fukar Jack (Stingy Jack) története is, az öreg részeges kovácsról, aki szeretett mindenkit megtréfálni, de egyszer eladta a lelkét az ördögnek... 
A legenda egy másik ismert változata szerint, amikor az ördög el akarta vinni a pokolba a részeges kovácsot, Jack csele az volt, hogy meggyőzte az ördögöt, hogy változtassa magát pénzérmévé, mellyel fizetheti az italukat a kocsmában. Az ördög úgy is tett, Jack azonban a pénzt zsebre tette egy ezüst kereszt mellé, mely megakadályozta, hogy az Ördög visszaváltozzon eredeti alakjába.
Az ír néphagyományt követő Amerikában a legendában szereplő eredeti takarmányrépát a narancssárga színű, az Amerikában őshonos, látványosabb, könnyen kivájható vigyorgó sütőtök növény váltotta fel.
Forrás:wikipedia







2014. október 20., hétfő




A hintázás is fejleszt

A fülben levő egyensúlyérzékszerv legfontosabb képességeink alappillére. Jobban vág az agyuk azoknak a gyerekeknek, akiknek az egyensúlyérző szervét gyakran éri inger.
Minél több mozgáslehetőséget biztosítasz a gyerkőcnek, annál jobban fejlődik tehát nemcsak az egyensúlyérzéke, hanem a teljes idegrendszere is.
Először óvatosan próbáld ki a hintázást, de ne evés után! Ha csak a finomabb mozgást szereti, lassan, fokozatosan fedezzetek fel izgalmasabb játékokat. 

Hinta a játszótéren, a szobában vagy akár a lábadon - a ritmikus előre-hátra, fel-le mozgás akkor is fejleszti az egyensúlyszervet, ha te lököd a hintát. A mozgást kísérd mondókával, ezzel a beszédfejlődését is támogatod egyúttal. Hintázáskor érzi a gyerkőc, merre van előre, hátra, fent és lent, ám csak sok gyakorlás után fogja eltalálni a megfelelő ritmust a hinta önálló hajtásához.


Ehhez koordinációs készség, összpontosítás és irányérzék szükséges, akárcsak sok későbbi szellemi tevékenységhez: az óra leolvasásához vagy annak megjegyzéséhez, hogy merre van a "d", "p" és "b" betű szára. Hintázáskor az ehhez szükséges tapasztalatokat szerzi meg a gyerkőc. A felsőtest és a láb egyidejű és ellentétes mozgását az agynak kell összerendezni. Először válaszd szét a két mozgást, és csak a lábra vagy a felsőtestre figyelve biztasd: most előre, most hátra. 

Engedd olyan alacsonyra a hintát, hogy lábával leérjen a földre, így lökdöshesse magát. Tekerd be néhányszor egyik oldalra a kötelet, így a forgást is kipróbálhatja.Hintaszékben vagy műanyag libikókában már az önállóan jól ülő kicsik is felfedezik az előre-hátra dülöngélés élvezetét.

Forrás: kismama magazin